A cinnabarit a cinóbervörös festék alapanyaga, meggypiros kristályokat alkot, vagy vörös, tömeges megjelenésű. Higany és kén alkotja, a háromszöges (trigonális) rendszerben kristályosodik, a higany legfontosabb ércásványa. Higanytartalma miatt nagyon nehéz: sűrűsége 8,2 kg/dm3, azaz egy tejesdoboznyi ebből az anyagból 8 kg-nál is többet nyom.
A bemutatott, tenyérnyi példány önmagában nem különösebben szép, egy típusos, vörösesbarna ércdarab, de tömege ennek is majdnem 1,2 kg. Vágott és simára polírozott felületén sérült véset látható.
A higanyércet 1490-ben fedezték fel Idrijánál, és a bányászat megalapozta a város jólétét. A terület 1575-ben Habsburg császári fennhatóság alá került, így véshették a példányba, Pallas Athéné pajzsára a kétfejű sast (Habsburg címerállat), amelyet Mária Anna főhercegnő, Mária Terézia lánya kapott ajándékba.
A példány az ásványgyűjtésnek hódoló, és értékes gyűjteményt felhalmozó Mária Anna főhercegnő gyűjteményével került a mai ELTE Ásványtárába 1781-ben.
A gyűjteményt, királyi rendeletre, az Országgyűlés vásárolta meg az Egyetem számára 25000 aranyforintért.
Az érc lelőhelye, a szlovéniai Idrija, a világ második legnagyobb higanybányája volt, és 2012-ben felkerült az UNESCO világörökségi listára. Egy része élménybányaként látogatható.
Az 1848–49-es szabadságharcot követően valaki – hazafias érzelmektől vezérelve – kikaparta a címerből a Habsburg kétfejű sast, így a kétfejű sas bevésése és „kivésése” is történelemmé vált.
Nahát, csupa a nagyközönség számára is érdekes adalékot tudhattunk meg a higany itt kiállított ásvány darabjáról. Köszönjük!